De ha egyszer mégis

Még erő felett kapaszkodom

minden szalmaszálba,

ami marasztal, visszaránt,

ebbe a valótlan világba,

de ha egyszer nem tart már meg

egy szalmaszál sem,

itt kell, hogy hagyjalak

földi kedvesem

Nem tudom az utam, hová is vezet,

merre futnak velem a csillagszekerek,

de azt tudom, addig várok rád,

míg meg nem látom árnyéktested

fényes vonalát

De te szállsz-e velem

felhőszárnyú, égi lovasom,

ha angyalsereg lágy hangja szól,

- itt az alkalom,

hogy társul szegődj,

társam legyél,

messzi-messzi távolságú

csillag-utamon?

Kun Magdolna