Májusi dal

Imába foglalom szép május a neved,

és lelkemből áldalak viszonzásként újra,

mert minden hónap közül az vagy te nekem,

ki a mesék világát belém varázsolta.

Sok év hervadt bennem őszlevelet hullva,

sok nyár fojtódott tengerárnyi könnybe,

és sokszor hittem azt, kit vesztésre ítéltek,

végleg elkerüli a szerelem-szerencse.

De lám tévedtem, s mint égi ajándékot,

úgy kaptam meg tőled azon boldog érzést,

mit két kézzel ringatok, két kezemmel áldok,

míg hűséggel bírjuk egymás szívverését.

Kun Magdolna