Vigyázd szívverésem,
ha majd fáradtabban dobban,
ha majd fáradtabban dobban,
ha nehéz léptek után,
meginog kicsit,
s akkor is vigyázd,
ha a nagy felbolydulásban
már nem érteni
tisztán ütemszavait.
Mert a szív, ez a
buta-buta roncs,
törtetve szalad még
sorsa nyomdokán,
s nem veszi észre, hogy e földi állomásban,
már búcsúkendőt lobogtat
az életútirány.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.