Tudom fiam, hogy már
felnőtt férfi lettél,
s alábbhagyott szívedben
a kamaszlobogás,
de szemedben még ott
van az a gyermekies báj,
mely aranyba forrja
szemem sugarát.
S lásd, ez a
gyermekies báj fiatalít engem,
az teszi könnyedebbé
azokat a nehéz éveket,
amelyek elvették
hitemnek töretlen erejét,
s nem hagytak mást belőle,
csak szilánkrészeket.
De míg benned láthatom
az Istenajándékot,
és gyönyörködni tudok
létezésedben,
pergő homok-időm nem
lophatja könnybe,
a túlontúlnál messzebb
érő kékes végtelen.
Kun Magdolna
Névnapodra
szeretettel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.