Védj meg fiam!

Ha eljön az-az idő, mikor megaláznak mások,

s az ember lesz, ki szemembe könnyeket lopott,

te védj meg fiam, úgy védd meg anyádat,

hogy ne legyen senkinek kiszolgáltatott.

Védj úgy fiam, ahogyan én védtelek téged,

akkor mikor arcodat méla ború lepte,

mikor érezted rád szakadt a világ összes átka,

mely fiatal szívedet roncshalmazzá tette.

Védj fiam, védj meg, hogy érezhessem mindig,

az élet legszebb ajándéka olyan gyermek lett,

aki két kezével óvja azt az ezüsthajú asszonyt,

akinek érző lelke már halálig sebzett.

Kun Magdolna