Egy buta-buta dallam
még ma is úgy zenél,
akárcsak akkor, annak
idején,
mikor együtt dúdoltuk
az éji csend szavát,
amely lágy gitárhúrba
álmodta magát.
Az a buta-buta
dallam,
még ma is bennünk él,
édes- bús hangja
kettőnkről mesél,
hiába teltek közben,
s múltak el az évek,
az-az elénekelt szív-dal
el már nem enyészhet.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.