A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2013. január 1., kedd

Így van ez kincsem


Látod kincsem, nincs már büszkeségem,
csak egy gyermekként síró anyuka vagyok,
aki úgy zokogja magában vesztett éveit,
mintha azok lettek volna a legszebbik napok.

Tudod őszülő hajjal, már kopottabb a lélek,
s az évek múlásával olyan gyenge lesz,
mint az a leheletvékony, zörgő szalmaszál,
melyet fellobbanó tűz, lángja perzselt meg.

Bocsáss meg, ha néha könny ül szemem ráncán,
s nem uralom kellőképpen a nehézségeket,
de arra gondolj majd, hogy én is voltam bátor,
mikor hősként vívtam érted a csatatereket.

Kun Magdolna

           

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése