Tanulj fiam!

Tanulj fiam alázatot, s gondolkodj a szívvel,

egy percre se engedd szabadjára dühöd erejét,

mert oly fájdalmat okozol annak, akit szeretsz,

hogy a porba cseppent vérjel, lelked tépi szét.

Tanulj fiam emberséget, s lásd be, ha hibázol,

mert hamar hozzád ér az a kattogó vonat,

ami majd őszezüstté festi a ma még lágyan omló,

hullámokba göndörödő gesztenyehajad.

Tanulj fiam megbocsátást, büszkeség árán is,

soha ne hagyd elfutni a boldogságodat,

mert ha az, túlságosan messzire távolodik tőled,

feléd hajló kegyeiből végleg kitagad. 

Kun Magdolna