Ha itt kell hagyjalak,
hát nyárban menjek el,
mikor még hervadó
álmom madárdalra kel,
mikor még langy-eső
permetezi a fűzfalombokat,
és pipacsmezőn érlelődnek
a ringató szavak.
Ha el kell mennem
tőled, hát ragyogjon a nap,
fényes úton haladjon
minden gondolat,
amely díszformába keretezi
lelkem szózatát,
s a gyöngyökként
hulló könnyek garmadát.
Ha búcsút kell, hogy
intsek, ne fájjon a tél,
ne dermessze fagyos létem jégcsók ajkú szél,
csak nyári illat
lengje körül fejfám szegletét,
csak nyári virág
hullassa rám a szirmok tengerét.
Ha el kell hagynom
téged, úgy ölelj majd át,
hogy soha ne feledjem
tested vonzatát,
még akkor sem, ha ég a
földdel összeütközik,
s ha én-mivoltom emlékét
is rég elfeledik.
Ha messzire sodródom, úgy gondolj majd rám,
mint csillaghullásokra
sok nyári éjszakán,
mint egyetlenegy kincsre,
mely szíveden dereng,
addig, amíg értem
lüktet odabenn a csend.
Kun Magdolna
nagyon szép, megható...a szívemből szóltál Magdika !
VálaszTörlésMagdika - csodaszép.
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Szívhez szóló, nagyon tetszett. Még akkor is, ha egy kicsit szomorkás a hangulata.
VálaszTörlésZsu
Drága Annaliz, tudom, hogy lelked lelkem hasonmása...
VálaszTörlésTalán megadatik mindkettőnknek így köszönni el.
Köszönöm, hogy itt voltál.
Szeretettel ölellek.
Magdi
Köszönöm szépen Miki!
VálaszTörlésSzeretettel.
Magdi
Drága Zsu, így ősz táján, mikor színesednek a levelek, többször eszünkbe jut a valamikori elmúlás és a búcsúzás pillanatai.
VálaszTörlésKöszönöm kedves szavaid.
Ölellek.
Magdi
Gyönyörű sorokba öntötted ... ámbár még korai gondolni vele. :)
VálaszTörlésAz élet kiszámíthatatlan, akárcsak maga a halál.
VálaszTörlésKöszönöm kedves látogatásod:)