Van, hogy ránk szakad
az ég
pár pillanat alatt,
van, hogy áldozattá
válunk,
a törmelék alatt,
van, hogy nem lelünk helyet,
mely utat mutathatna,
s van, hogy néha belehalunk
az egyedüli harcba,
de kell lenni mégis
csak egy
résnyi boldogságnak,
ami jelennyomból hajt
ki
kapaszkodó szálat,
hogy emberszívünk
abba
belehelyezkedjen,
s ha hullámokba
süllyedünk,
partszélére vessen,
mert amíg Isten
célokat tűz elénk,
úgyis felénk nyújtja
remény áldott
kezét
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.