A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. június 5., kedd

Elcsendesült szerelem...


Ha csendes érzelmünk elcsitul végleg,
s nem marad belőle csak gyengéd kézfogás,
vigyük bele abba a kézfogásba mindazt a szépet,
mit veled élhettem meg, oly sok éven át.

Ha szemünk bája már megkopottan nevet,
s abban homályos lesz minden fénysugár,
lopjunk szunnyadt színeibe felparázsló tüzet,
hogy túllobogjon benne a lángperzselő nyár.

Ha hűvös esték árnyaitól megremeg a szívünk,
és túl szűkössé válik a köztünk lévő tér,
lelkedben készíts majd lágy fekhelyet nekünk,
melynek kiterjedt ragyogása a csillagokig ér.

Vers:Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése