A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. március 12., hétfő

Balatoni nyár


Emlékszel arra a régi balatoni nyárra,
mikor halk zene szólt a kis tóparti házba,
s egymáshoz simulva táncoltunk fáradhatatlanul?
Szemedben úgy lángolt az élet és a vágy,
hogy beleszédült minden vallomás,
mi ajkadról hullatott bódult szavakat.
Kamasz-szívem ettől oly ütemmel vert,
hogy a mellettünk dübörgő dobpergés sem mert
versenyre kelni azzal az átmorajló hanggal,
mi ott lobbant lánggá bordáim között.
Szemembe néztél, s én szemedbe néztem,
pillantásunkba beleragyogott a hold,
melynek fénye áttükröződött a hullámok felett,
s olyan volt, mint egy nagy-nagy csillagfolt,
mit körülöleltek az ezüst vízcseppek.
Derekam átfogtad és egy csók kíséretében
kisétáltunk a homokszemcsés partra,
majd elkötöttünk egy kétszemélyes csónakot
és csak suhantunk- suhantunk vele
a magasba szökellő tajtékzó habokba.
Mikor át értünk a köves túlsó partra,
megesküdtünk egymásnak, addig, amíg élünk,
ez a balatoni nyár lesz legszebb nyaraink
örök mementója.

vers:Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.