Már nem kérdezem

Már nem kérdezek semmit.

Kutatni sem kutatom, a mondd miérteket.

Aminek jönni kell, hát jöjjön,

lopja csak el magának a rongyos éveket.

Én túlélőként küzdöttem a mindennapokért,

ezerszer felállva, mikor eltapostak,

mert akkor is megvédtem önmagam igazát,

mikor mások megaláztak, és szíjjal ostoroztak.

Sosem számított, hány csalódás tarolt

boldog és meghitt hétköznapokat,

egy dolog volt fontos, hogy ne hagyjam sérülni

a kemény-könnyből felépített lélekfalakat.

Erős voltam s bátor.

Szembeszálltam mindig az ellenfelekkel.

Nem hagytam prédának többtizednyi létem,

melyben hősként győztem, és hősként véreztem. 

Ma már minden megváltozott.

A kitartó védelmet áttörte a gonosz,

s az a kemény-könnyből épült büszke lélekfal,

nem több, mint árnyszelekkel vágtázó

gyorsiramú homok.

Vers:Kun Magdolna