A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. január 13., péntek

Levél helyett



Tudod milyen az,
mikor az őrült szemű magány rád feszíti íját
és nyílhegyet lövell a szíved közepébe,
mitől még jobban érzed,
fojtóhurkot von nyakadra az élet nehezéke,
s túl vérzel majd minden álmot,
mit féltve rejtettél néhány ócskarongyba elsírt
könnymaszatos évbe.

Tudod milyen az,
mikor minden egyes napot
ugyanolyan némán követ a torzformájú este,
miben nincs lebegő szárnyalás,
sem mese, sem dal,
ami nyugtatóan hatna sok elodázott percre.
Csak az egyedüllét uralkodik téren és időn át, 
 az a keserű érzés, mely mindaddig seb marad,
míg hiányzik mellőlünk az a lélekértő ember,
ki áttöri csendünkben
 a magányfalakat

Vers.Kun Magdolna

4 megjegyzés:

  1. Sajnos tudom...
    Valójában sokan tudják, drága Léna, mégis keveseknek sikerül erről úgy írnia, hogy miközben olvassa az ember, elfelejti, hogy tulajdonképpen tudja. No, ez az a csoda, amire Te képes vagy, s úgy tudod "elkövetni", hogy még ezt is szépnek érzem. :)
    Ölellek: pipacs

    VálaszTörlés
  2. Drága Pipacs!
    Kedves szavaid selyme mindig rám simul.
    Köszönöm ezt a jóleső érzést.
    Örülök, hogy itt voltál.
    Szeretettel gondolok rád
    Magdi

    VálaszTörlés
  3. Drága Bohóc!
    Nagyon köszönöm látogatásod.
    Szép hétvégét kívánok én is neked.
    Szeretettel
    Magdi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.