A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. január 2., hétfő

A bohóc...



A bohóc csak nevet,
mindig-mindig nevet,
akkor is, ha álmát lopja
az emberi közöny,
 akkor is, ha maszkja alatt
utat tör a könny,
mert a bohóc igazi ember-hős,
életcsatát nyert vitéz-dalia,
kinek, ha szíve szakad is
mosolygástól fénylik
 halál-sóhaja.


Sokszor játszunk mi is
bohóc szerepet,
és álarc mögött sírjuk el
a láthatatlan könnyeket,
pedig tudjuk,
 hiába festünk áll-mosolyt
arcunk ráncívére,
ha maszkba gyűrt fájdalmunk
pengeéllel vág utat, a lélek
mélységébe

Vers:Kun Magdolna

6 megjegyzés:

  1. Tudod Kedves Magdi, néha elgondolkodom rajta, miért is sírok itt? Miért? Mi szükségem van nekem erre? Hisz sírhatnék magamban is.
    Azt hiszem itt a válasz nálad,ebben a versben. Mert nem lophatom magam is az álmom a közönyömmel és mert egyre nehezebb mosolyognom.
    Pedig egyszer még szeretnék úgy szívből, igazán és sírni egyet, de már utoljára. Örömömben.
    Nagyon köszönöm neked!

    VálaszTörlés
  2. Drága Bohóc!

    Sokszor azt vesszük észre magunkon,
    hogy akaratlanul is felöltjük a bohócruhát
    azért, hogy mások elvárásainak megfeleljünk.
    A bohócruhához hozzátartozik a mosoly,
    és mi mosolygunk-mosolygunk akkor is,
    ha festéktől elmaszatolódott könny pereg
    arcunk ráncaira és szívünket borotvaéles
    szavak szaggatják.
    Talán azért, mert csak jó és érző ember képes
    elviselni magán azt a jelmezt, mely egész életébe szorítja a lelkét.

    Köszönöm a könnyeket, én is sírtam mikor írtam.
    Szeretettel gondolok rád
    Magdi

    VálaszTörlés
  3. Drága Magdi, van az úgy, hogy a fény-lelkünk élet-cseppjeit árnyék démonok isszák, és senki más nem ismeri kínunkat rajtunk kívül. Néha azért visel tépett álcát a szívünk, mert képtelenek vagyunk hinni, hogy valaki megérteni képes bennünket. Máskor pedig dacból vergődünk... mindegy is mi okból tesszük, a magunk módján mindannyian bohócok vagyunk.

    Amilyen szomorú a versed, olyan gyönyörű is.

    Ölellek szeretettel: Dana

    VálaszTörlés
  4. Drága Dana!
    Nem vethetjük le az élet által ránk szabott bohócálarcunkat, mert anélkül nem tudnánk megfelelni a környezetünknek.
    A külszíni mosoly látszólagos csillogása mindig elfedi a bennünk dúló fájdalmat, így
    soha nem tudja meg senki, hogy bohócruhánk hányszor ázik át a belülre szivárgó keserű
    könnyektől

    Nagyon köszönöm a mindig szép gondolataid.
    Szeretettel ölellek
    Magdi

    VálaszTörlés
  5. Kedves Magdi!

    Versed - dalod csodaszép.

    Gratulálok alkotásaidhoz.

    Szeretettel - Miki

    VálaszTörlés
  6. Kedves Miki!
    Életünk folyamán mindannyiunk szeméből kihull egy-két bohóckönnycsepp!
    Köszönöm kedves szavaid.
    Szeretettel
    Magdi

    VálaszTörlés