Tudom,
most még tél van és
köd-szürke a táj,
de érzem, oly közel
van a szép virágú nyár,
csak néhány borús nap, ami hidegebb,
aztán itt lesz újra a
színes kikelet.
S akkor majd
erdők-mezők csalogatnak
mesevándorútra,
régi várak ódon romja
visz a régi múltba,
és álomidő varázsol
rám esti csillagot,
ami még szebbé teszi a
nyáralkonyatot.
A nyár, a nyár, a
nyár,
ez az évszak az, mely
fényruhában jár,
és díszkalapján milliónyi
emlék-est lebeg,
amit vissza-visszafájnak
az emberi szívek
Vers:Kun Magdolna
Ez itt Sirok és Hollókő? :)
VálaszTörlésMennék már én is egy vártúrára. :)))
Igen:)
VálaszTörlésNagyon szeretek én is régi várromokat nézni, mert a múlt elfeledett épületei és történetei mindig is érdekeltek.
Köszönöm, hogy itt voltál!