A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2011. december 2., péntek

Ne sírj Anya...




Anya, ha nagy leszek favágó leszek,
megkeresem neked a leggyönyörűbb fát,
és eléd hozom a fenyves erdő délceg
fájának legszebbik ágát.
Veszek a fenyőre sok színes gömböt,
aranytól csillogó kicsi angyalkát,
melynek kezéből a sok száz csillagszóró,
rád hinti fénylő, színezüst porát.
Mosolyogj hát anya, nevessen szemed,
örüljünk szegényen, ahogy senki más,
mert amíg velem vagy, élhető minden,
bármily nagy is a szomorúság.
Legyél te a mesés, pihén-puha álom,
mely elringat, mikor könnyeidet látom
tört fehér színű, csipkés kispárnámon.
Hisz nekem te vagy a szeretet, 
az igazi csillogás,
nélküled a Karácsony rég hétköznap lenne,
hát hajtsd vállamra fejed anya,
s én megfogom kezed,
olyan óvó féltéssel,
mintha szívem benne
verne

6 megjegyzés:

  1. Kedves Magdika, ez a várakozás időszaka, többségünkben felidéz régi, szép emlékeket, szegény vagy gazdag Karácsonyt, szeretteink, akik már rég távoztak, felsorakoznak gondolatainkban és ez így van jól, szívet szorongató a versed, külön gratulálok hozzá.
    Meghitt, csendes várakozást kívánok.

    VálaszTörlés
  2. Drága Rózsácska!
    Soha többé nem lesz olyan a Karácsony, mint annak idején, amikor két mindenkinél jobban szerető szív ölelte körül az ünnep hangulatát.
    Köszönöm szép szavaid.
    Kívánok én is neked boldog várakozással teli, szép napokat.
    Szeretettel ölellek
    Magdi

    VálaszTörlés
  3. Igen. Soha többé nem lesz...én is így érzem.

    VálaszTörlés
  4. Drága Annaliz!
    Tudjuk, hogy a fenyőn díszelgő csillagszórónak széthulló fényét már csak a könnyek csillogtatják a szeretet ünnepén.
    Köszönöm, hogy itt voltál.
    Szeretettel ölellek
    Magdi

    VálaszTörlés
  5. A mécseslángokban újra felismerjük arcuk vonalát, szemük színét és messze rejlő gondolataik szó-varázsát kedves Józsi!
    Az emlékképekbe pedig belesírjuk majd hiányérzetünket, így talán visszatérő múltunk is mosolyt ölel lelkünkre.
    Köszönöm, hogy itt voltál.
    Szeretettel
    Magdi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.