A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2011. december 9., péntek

Karácsonyi lángok...


Animated Snow Queen

Karácsonyi mese

Ma frissen hullott hó lepi el
a világ összes bűnét
s gyermekmosolyt rejtenek
a szálló hópihécskék.
A felcsillanó jégkristályok
fényt lebegő tündérei
mesével csitítják
a könnyes szemek pilleremegését.
Ma a szeretet villanó lánggal gyújt
tűzszikrát az égen
és puha fénnyel ringat el
minden nyomorban élt testet,
kiknek fájdalmas jajszavukra
csak Isten nyújt vigaszt,
mikor angyalcsókkal szárítja fel
a harmatszínű cseppet.
Ma ölelő karok csendjében szól
a bűvös lélekharang
és felcsendülő dallamára
gyorsabban ver szívünk,
mitől igaz kinccsé válnak majd
azok a hátrahagyott napok,
melynek minden múló percében
égi pompát nyerünk.
Ma rég nem látott arcokat idéz fel
sok pattogó fahasáb
és rég bezárult faajtókon mozdul
sok rozsdás vaskilincs,
mert ahol szeretet melengeti
a csillagéjszakákat,
ott a legszegényebb viskóban is
gyémánt lesz a nincs.
Ma simogató kezek puha érintésétől
szunnyad el az este
s elhamvadó lélekparazsak kapnak
forró örök-lángot,
mert ma mindennél szebben világlik
az-az éber öntudat,
mely pár órára kacagásra sarkallja
ezt a szenvedő világot


Vers:Kun Magdolna




Kovács Daniela

Karácsonyi fohász

Hallgasd ma lankadt létű szavam,
hajolj ma, kérlek, közelebb,
Uram, ma súlyos kín szakad,
s vigaszt Tenálad keresek.

Vedd aranyát a gondolatnak,
bontogasd sorsom csomóit,
biztass, hogy egyszer elapadnak
szemembe-futó könnyeim.

Még mindig hiszek hatalmadban,
a karácsonyi szeretetben,
a Jézuskában, Mikulásban,
a jók-foganta kegyelemben

és hiszem, hogy e szent napon
a hitvány-lelkű emberek
feléd fordulnak, s jóságukkal,
majd másokon segítenek.

Ma én sem kérek Tőled mást,
csupán egy szerető testvért,
egy anyukát, egy apukát,
kérlek, csak ma, a kedvemért…

mert olyan árván sodródom,
mint ágtól fosztott falevél,
nincs családom, nincs otthonom,
nincs felém fordított tenyér

a foszló kalács illatában
rejlenek gyermekálmaim,
és mai könyörgő imámban
összes földi vágyaim.

Szelíden imádkozom Hozzád,
mércéül másnak adassék,
hisz végre tudom, hogy a család
mindennél nagyobb ajándék.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése