Nem az a koldus, kinek rongyos a ruhája,
és fésületlen tincs tapad borostás arcára,
hanem az a koldus, ki sosem érzi át,
milyen, ha a nyomorúság sárga földig ás.
Sosem az a koldus, ki az utcán kéreget,
ki szemetes kukákból kincset gyűjtöget,
az a rongyos koldus, kinek érzéketlen lelke
félrefordul attól, ki kegyelmét kereste.
Én tudom,
az előkelő helynek is van
olyan útiránya,
mely zuhanó pózt vesz fel,
ha eljön az ítélet utolsó órája.
Kun Magdolna
és fésületlen tincs tapad borostás arcára,
hanem az a koldus, ki sosem érzi át,
milyen, ha a nyomorúság sárga földig ás.
Sosem az a koldus, ki az utcán kéreget,
ki szemetes kukákból kincset gyűjtöget,
az a rongyos koldus, kinek érzéketlen lelke
félrefordul attól, ki kegyelmét kereste.
Én tudom,
az előkelő helynek is van
olyan útiránya,
mely zuhanó pózt vesz fel,
ha eljön az ítélet utolsó órája.
Kun Magdolna
Szépek az ékszereid kedves Magdi!
VálaszTörlésAz utolsó mondatban minden ékszer benne csillog, drága Magdika. Ha nem így lenne, bizony gyakrabban félnénk...
VálaszTörlésMegint átsimogattad lelkemet, szépen gördülő szóigazságaiddal.
Szeretettel ölellek
pipacs :)
Köszönöm a mindig szép szavaid kedves Józsi!
VálaszTörlésSzeretettel
Magdi
Drága Pipacs!
VálaszTörlésMindig örömmel tölt el, ha nálam jársz és itt hagyod lélekmelengető szavaid.
Szeretettel ölellek
Magdi