Lélekszavak...

Még kedvteléssel írok sok száz gondolatot,

és fantáziám alkotja a rímes verseket,

mert a gyermekkori álmot őrző, élénk színű tudat,

minden reggel újra festi képzeletemet.

S ahol képzelet szárnyal, ott szép szavak élednek,

melyek néha vidám hangúak, néha könnyesek,

hisz a szavak mélységét, csak az szabja meg,

milyen érzést közvetít a szív a léleknek.

S ha a szív szomorú, sötétül a szó is,

elveszített fényében nem lesz ragyogás,

csak homály a szemen, és könny-nyom a papíron,

mitől mosódottá válik minden tollvonás,

de ha boldog a lélek a gondolat is mosolyog,

s vele minden ember, ki érzelmekre képes,

mert az tudnivaló, hogy minden leírt költemény,

hozzájuk szól s nekik íródik,

így mindenki felismeri benne,

az önnön tükörképet