Látod, már szelídebb
fénye van a nyárnak.
Lassan elfoglalja helyét
a rozsdabarna ősz.
Leveleket hullatnak
a színét vesztett ágak,
melyek egyik fele sárgult
másik fele rőt.
Suhanószárnyakon illan az életünk,
a holnap is köztes úton jár,
s mi oly nehezen fogadjuk el azt,
hogy végessé vált létünk
csillagokig száll.
Néha arra gondolok
láthatom-e még,
ahogy körtefánkon ébred az
első cinke pár,
vagy odaátról nézem
könny fátyolos szemmel,
senki nincs már olyan,
aki visszavár.
Vers:Kun Magdolna
Azért van még pár cinke párunk! Remélem! :))
VálaszTörlésJó lenne, ha azok a cinkepárok láthatóak lennének még néhány tavasszal:)
VálaszTörlésKöszönöm, hogy itt voltál!
Lassan elfoglalja helyét
VálaszTörlésa rozsdabarna ősz.
Leveleket hullatnak
a színét vesztett ágak,
melyeknek egyik fele sárgult
másik fele rőt.
"Suhanó szélszárnyakon
illan el az életünk,
a holnap maradványa is
köztes úton jár,
s mi oly nehezen fogadjuk,
hogy elfogyó időnkben,
végessé vált létünk
felhők fölé száll."
Gyönyörű!
Drága Judit!
VálaszTörlésMindig megtisztelsz itt hagyott szép gondolataiddal és kedvességeddel.
Nagyon köszönöm.
Szeretettel ölellek
Magdi