Nézd a fákat kedves,
mind, egy külön élet,
hűvös lombjuk között
pici madárfészkek,
melyek úgy ringanak
a hajladozó ágon,
mint vízharmat cseppje
a kizsendült fűszálon.
Halkan lépkedj, nagyon halkan,
mókus szalad az árnyoldalban,
jaj, de fürge, apró lába,
sosem érnénk a nyomába,
pedig milyen szép és jó is lenne,
ha nem félne a közelembe.
Gyere fussunk, ott egy pázsit,
közte színes pipacs látszik,
melynek szirmán eső nyoma
s benne, ázott virágpora.
Mennyi ledér kis pillangó,
kecses szárnyú, táncot ropó,
szivárványon átmosolygó,
nyáralkonynak csókot adó.
Hajoljunk le mind a ketten,
látod még a szél sem rebben,
eltűntek a bús-fellegek
s így lett a nap újra kerek.
Hallgassunk hát lágy muzsikát,
a természet szívdallamát,
melynek tiszta-vizű forrás álma,
tündérkertek palotája
Gyönyörű! Istenemre mondom! Köszönöm szépen!
VálaszTörlésPont ez kellett egy szép nyári estéhez. :)
Kedves Józsi!
VálaszTörlésNagyon köszönöm megtisztelő, szép véleményed.
Szép nyárestét kívánok:)
Egy nehéz nap végén, jó olvasni valami szépet, pozitívat,kellemes zene mellett:)
VálaszTörlésDrága Rozsa!
VálaszTörlésKöszönöm, hogy velem barangoltál a természet lágy ölén.
Mindig szeretettel várlak vissza.
Ölellek. Magdi
Drága Magdi!
VálaszTörlésEz olyan szép!Annyira Te vagy!
..és a kép , szeretem a mókusokat:)
Nagyon, nagyon szép napokat kívánok Neked!
Ölellek szeretettel : Mariann
Drága Mariann!
VálaszTörlésNagyon köszönöm kedves szavaid.
A mókusok szeretni való, aranyos állatkák:)
Boldog napokat kívánok én is neked.
Mindig örülök, ha itt vagy.
Szeretettel ölellek.Magdi
Nagyon szép vers...szinte ott érzem magam a tündérkertek palotájában...
VálaszTörlésDrága Annaliz!
VálaszTörlésNéha jó a mesék világába járni.
Köszönöm, hogy velem tartottál.
Ölellek.Magdi