Nyári harmat...

Mint, friss harmat,

mely nyári reggeleken

lábad nyomát éri,

olyan lágyan ölellek

karjaimmal át,

s mint a kút vagy a forrás,

mely kiapadni készül,

úgy vágyom én is,

hogy tengernyi csókod

hevétől,

feltörjön még egyszer,
az a réges-régi,
szomjat-oltó
vágy.