A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2010. szeptember 21., kedd

Az én apám...



Danielának végtelen szeretettel
édesapja emlékére

Az én apám 
Rég volt, apám, nagyon régen,
mikor ajkadról olvastam ajkamra
a rímekbe szedett szavakat,
melyek megtanítottak arra,
hogyan őrizzem meg
a belőled áradó szép beszédet,
gondolatokat.

Te voltál, ki hitte, hogy az életben
számtalan boldog perc vár rám,
mert kiérdemlem azokat,
akkor is, ha ezerszer térdre kényszerít a sors,
és nem látom élhetőnek a mindennapokat.

Te voltál ki kézen fogott,
ha járatlan ösvényre léptem,
s lábam alól az ismerős utak
mind-mind elfogytak,
és te voltál ki tervezgette,
titkokkal megálmodott álmaim,
miközben ezerszer megbocsátottad
kamaszkori daccal telt
megbotlásomat.

Akkor sem szóltál, ha fájdalmat okoztam,
és nem láttam a szemedben megbújó könnyeket,
melyek kitörni voltak készek,
mert te, a legnagyobb fájdalmadban is
mosolyogva mondtad.

Drága kicsi lányom, nálad különb embert
nem adhatott volna ez a szűkre szabott élet.

Kun Magdolna
 

2 megjegyzés:

  1. Nem haltál meg, Apu, a liget hűvösében
    levél-nyelven suttogod régi álmaid,
    s a váradi utcák konduló kövében
    nevem mellé vésed ifjú vágyaid.

    Nem haltál meg, Apu, a völgyek kanyarjában
    s a liget árnyain is lényed imbolyog,
    lángodat keresem az alkony aranyában
    szemem íriszében szemed tüze lobog.

    Itt élsz bennem már, örök idők óta
    meleged olvasztja szóra ajkamat
    míves szavaidat szórom tékozolva,
    hisz mindegyik hordoz Krisztus-igazat.


    Drága Magdim,

    nincsenek szavak, mellyel méltóképpen meg tudnám köszönni ezt a csodát! Ha Dzsida Jenő volnék, azt mondanám most, hogy „a világ, szép, gyönyörű a világ és nincs hiba benne”. Míg ilyen BARÁTAID vannak, élni is érdemes. Boldogan elmerülök az érzés gyönyörében. Ehhez hasonlót, akkor éreztem, amikor Péter bácsitól ( blogom egyik nagyon kedves olvasója) egy körtefából, gyönyörűen megmunkált kopjafát kaptam, melyre csak egyetlen szó volt belevésve: APA! Kivittem Apának, és azóta, ahányszor kimegyek Apához, Péter bácsi nevét is áldom. Gyönyörű versedet, szívembe hordozom majd, miképpen a május esték illatával teszem… Köszönöm!

    Őszinte, határtalan szeretettel ölellek: Dana

    VálaszTörlés
  2. Nem halhat meg az,
    aki vérünkben kering
    és szívünkben dobog,
    kinek szeméből milliónyi
    lángcsillag éleszti a napot.
    Kinek lelkében szeretetlángja
    parázslik,
    mely egyszer földön csiholt
    szikraként lobbant,
    de fényének lángja
    belőlünk világlik…

    Drága Dana!
    Mi tudjuk, hogy a halálnál is erősebb a szeretetérzés és bármilyen elérhetetlen távolságban vannak szeretteink, a lehető legközelebbre hozhatjuk vissza őket gondolatainkkal. Érezhetjük illatukat, sóhajtásukat és simogatásukat. Számunkra mindig ugyanazok a szemek pillantanak ránk, ugyanaz a mosoly árad felénk, mert bennünk kitörölhetetlenül élénk marad minden átélt pillanat. Az igazi barát mindig akkor látogat meg bennünket, mikor sírásra görbül a szánk, mert tudja, milyen nehéz egyedüli magányban visszacsalni saját arcunkra a mosolyt.
    Köszönöm önzetlen és szívből jövő barátságod.
    Végtelen szeretettel ölellek.Magdi

    VálaszTörlés