A régi, öreg ház

Az a régi, öreg ház, ahol gyermekkorom éltem,

még ma is éppen olyan becses emlék nékem,

hiszen odafűz a születésem, az elmúlás, a gyász,

s mindaz, ami életemben javamra szolgált.

 

Így ezüstderes őszfejjel már jobban megértem,

hogy mit is jelentett az a kisház énnekem,

s hogy mit is jelentettek azok a kedves emberek,

kik szépre tanítottak, s kik jóra neveltek.

 

Így megtört szívvel, ráncosan már jobban felfogom,

hogy nékem az a ház marad az örök otthonom,

hiszen bármilyen gyorsan is száguldnak a napok,

én az emlék által úgyis gyermek maradhatok.

 

Kun Magdolna