A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2019. augusztus 11., vasárnap

Öleld át a nagymamád


Ha megsebzett életed könnyekért kiált,
s arcodon a fájdalom kínja hasít át,
végy erőt magadon, ne tégy semmi mást,
csak öleld magadhoz drága nagymamád.

Mert nagymamádnak szíve dobbanása,
ráébreszt majd téged arra a rideg valóságra,
hogy az élet nem kímél, sokszor lépre csal,
de nem győzhet le addig, míg átölel két kar.

Ez a két kar hidd el, hogy védeni fog téged,
akárhogy is megbánt ez a kíméletlen élet,
mert a te nagymamád sosem hagyja azt,
hogy unokája szeméből könnyek hulljanak.

Így amíg ereje lesz, amíg küzdhet érted,
öleld csak őt bátran, hisz addig nem kell félned,
míg karjának biztonsága otthonodnak fészke,
mert az nem csalja szíved sosem kelepcébe.

Kun Magdolna
.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.