Öleljük meg egymást,
és legyünk boldogok,
amiért együtt ünnepelhetjük ezt a szép napot,
s közben gondoljunk vissza
mind-mind azokra,
kiknek ezen,
boldogságból nem jut már soha.
Ma fogjuk meg a kezünket,
és tartsuk szorosan,
úgy mint kiknek
összeforrott bilincsláncuk van,
amelyek el nem
téphetőek, ki nem nyithatóak,
mert a hűség láncszemei
hozzákapcsolódnak.
Ma szívünkkel
szeressünk, tisztán, önzetlen,
hogy ez az
Istenáldott drága érzés jelen lehessen,
akkor is, ha
kihunynak majd a karácsonyi lángok,
s akkor is, ha
boldogságunk hamuvá parázslott.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.