Fájva nézem szegény
hazám,
sok év után mivé váltál,
sok év után mivé váltál,
hisz rongyos lettél,
árva koldus,
kinek csak a szánalom jut.
kinek csak a szánalom jut.
Pedig voltak mezők, színes
rétek,
amelyek az égig értek,
amelyek az égig értek,
hogy lássa Isten milyen
is az,
mikor a jó termőföld kenyeret ad.
mikor a jó termőföld kenyeret ad.
Régen voltak jó
emberek,
kiknek hitvallásuk a becsület lett,
kiknek hitvallásuk a becsület lett,
kik mindig tudták,
hol a helyük,
s kiért dobban meg a szívük.
s kiért dobban meg a szívük.
Mert ők szegényen is akként
éltek,
mint a gazdag nemzedékek,
mint a gazdag nemzedékek,
hisz kincseik volt az
a haza,
amin nem fogott a bűnök nyoma.
amin nem fogott a bűnök nyoma.
Ők nem feledték honnan
jöttek,
s azt sem mennyi követ törtek
s azt sem mennyi követ törtek
míg emelt fővel nem
mondhatták,
hogy a magyar ember Istenáldás.
hogy a magyar ember Istenáldás.
Hisz Ő az aki előre visz,
amíg bízik, amíg töretlen hisz,
amíg bízik, amíg töretlen hisz,
s amíg országát is
szívvel védi,
azon bűntől mely a hazát sérti.
azon bűntől mely a hazát sérti.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.