Minden érző anyaszív
meghal egy kicsit,
mikor hullni látja gyermekének
gyöngyszem könnyeit,
hisz azok az apró,
kicsiny gyöngyök lelkeikbe marnak,
erősítvén bennük az
elrejtett fájdalmat.
Minden érző anyaszív,
egy pihén-puha bársony,
melynek selymessége olyan,
mint a mesebeli álom,
ami vigaszt ad,
védelmez, megnyugvást adhat,
mikor a gyermeki szemekben
könnyek ragyognak.
Az anyák szíve oly nagy kincs, oly ékes drágakő,
melynek káprázatos tündöklése napról, napra nő,
hiszen felaranyló lángsugara az a nagy-nagy szeretet,
mely beragyogja fényével az egész életet.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.