A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2019. szeptember 28., szombat

Sodródó falevelek


Titokban az ember is fájva könnyezik,
mikor az első rőtlevél a fáról leesik,
mert arra gondol, mily sokan is vannak,
kik őszi levélként már avarban szunnyadnak.

Mi sem vagyunk mások, mint az a falevél,
mely keringve száll, és fájva földet ér.
Fájva, hisz bármerre is tekint, mindenhol azt látja,
hogy sodródik vele minden levéltársa.

Falevélként élünk, falevélként halunk,
mert a Jóistentől mi is véges időt kapunk,
hisz egy nyár az életünk, s egy színes tavasz,
mielőtt téli álmot aludnánk az avarhant alatt.

Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése