Csak kutyádban
bízhatsz, csak attól várhatod,
hogy nem hagy cserben téged, mint a barátok,
és nem válik
hűtlenné, nem okoz csalódást,
ha már ifjúságod
elmúltával öregkorban jársz.
Csak kutyád az mely
élted végén úgy néz fel reád,
hogy nem kell
szégyellned az évek múlását,
s azt sem kell
szégyellned, ha majd elgyengülő lábad,
egyre nehezebben rója
a jól ismert utcákat.
Mert a kutyád
szemében te mindig úgy maradsz,
mintha túllépett
volna ez a vén idő rajtad,
s mintha nem sebezte
volna szíved az a keserű tudat,
hogy te is az lettél,
kit mindenki elhagy.
Kun Magdolna
Ez igaz. És jó annak aki kutyát tud tartani. :-)
VálaszTörlésÉn is ezt vallom kedves Attila :)
TörlésKöszönöm, hogy itt voltál!