A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2017. október 8., vasárnap

Mikor már nincs hová menni


Ha majd jó anyánk és jó apánk is messzi útra kél,
s régi házunk, otthonunk is csak emlékünkben él,
könnyes szemmel nézünk fel a csillag teli égre,
s ott kutatjuk nyomát  annak, ki lépteink kísérte.

Mert mikor már nincs otthon hová haza lehet menni,
s nincsenek meg azok sem, kik hűn tudtak szeretni,
elveszett árvák leszünk, kik többé nem lelik helyük,
mert bármerre visz útjuk, nem lesz életük.

Ha majd elveszítjük azokat kiket nagyon szerettünk,
magunkba zárkózunk, némán szenvedünk,
hisz fájdalmunkat, mit a szívünk érez, nem értheti más,
csak az ki  már elvesztette anyját és apját.

Kun Magdolna


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése