Most már égi mezőn
kergeted a színes pillangókat,
és játszva tarolod le
a felhőhegyeket,
mert nincs oly akadály,
mely meggátolhatná,
hogy ne repítse pillelelked
a színes képzelet.
Most már szabad vagy,
szállhatsz, mint a madár,
melynek gyors suhanása
meg-megrengeti
azt a végtelenbe
nyújtózkodó csillagközi teret,
melynek legapróbb szegletét is fényár tölti ki.
Most már derűsen nézheted
azt a szivárványvilágot,
ahol az Isteni
szeretet féltőn körbevesz,
hogy enyhítse benned
is az a szívet gyötrő hiányt,
mit hátrahagytál
azoknak, kik érted könnyeznek.
Kun Magdolna
Ég veled drága Rozika!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.