Ha élnél még, anyám,
büszkén mondanád,
van ki hűen követi
lábad nyomdokát,
s van, ki tovább
szövi azokat a meseszavakat,
melyekbe
gyermekálmaim beleringattad.
Ha élnél még, anyám,
én is mondanám,
szereteted túl
repített az éj csillagzatán,
mert jóságos, szép
lelked szárnyakat adott
mikor éreztem, nélküled
mélybe zuhanok.
Ha élnél még, anyám,
újfent láthatnád,
tanításod hinti
fénnyel az élet árnyékát,
hisz általa küzdöm le
azt a sok-sok fájdalmat,
amit az élet és a sors olykor rám aggat.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.