Ha élnél még, anyám

Ha élnél még, anyám, elmondanám azt,

mily keserű érzés a „nincsen már” tudat,

hisz az vette el tőlem azokat a boldog napokat,

melyek felragyogták előttem gyermek-múltamat.

Ha élnél még, anyám, csak némán néznélek,

hogy szívembe véssem édes emléked,

s úgy gondoljak rád, mint arra a legbecsesebb ékre,

mit te adtál nékem egy mosolyért cserébe.

Ha élnél még, anyám, megsúgnám neked,

hogy még mindig visszavágyom szeretetedet,

mert te voltál ki úgy szeretett, s úgy imádott engem,

mint senki más, anyám, ebben az életben.

Kun Magdolna