Az élet tünékeny,
kincsem, hamar véget ér.
S elhervadunk mind,
mint az a sok levél,
mely erő felett
kapaszkodik az elgyengülő ágba.
Azon ágba, melynek örök fényű álma
a következő tavasz virágfakadása.
Kun Magdolna
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Gyönyörűséges, mint a szerelem... :)
VálaszTörlésSzeretettel olvastalak - Miki
Köszönöm szépen!
VálaszTörlés