Amikor a csendes
temetőben jársz,
nem szorítja el,
szíved az a fájsz,
hogy aki a sírokra
koszorúkat vitt,
az mind ráhullatta
nehéz könnyeit.
Egyszer ezeknek a
nehéz könnyeknek
mérhetetlen súlyai
terhelik majd meg
kiásott gödrödnek
azon mélységét,
ahol sosem lelheted
meg a mennyei békét.
Mert aki más sírokról
virágokat lop,
érzést, szeretetet,
könnyeket oroz,
így a Jóistentől sem
kaphat arra feloldást,
hogy bűntelenül nyissa
ki az egek kapuját.
Kun Magdolna
Bizony - így igaz Magdika...
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Köszönöm, hogy te is így vélekedsz Miki!
VálaszTörlésSzeretettel.
Magdi