A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2016. június 26., vasárnap

Az út végén


Ha majd az idő, fiam, erőmet veszi,
és fáradt lábaim is meg-megroggyannak,
ne ijesszen öregségem, arra gondolj csak,
mennyi követ elmorzsoltam a hosszú út alatt.  

Mert tudod, bárhol, bármerre is jártam,
mindig volt pár éles kavics, mely talpam feltörte,
hisz az-az élet-út, amin át kellett haladnom,
csak némely helyen volt elegyengetve.

Így számtalan göröngy kísérte a léptem,
és számtalan akadály tornyosult elém,
de én csak mentem, fiam, mentem kitartó hűséggel,
hogy te büszke lehess rám ott az út végén.


Kun Magdolna 

2 megjegyzés: