A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2016. február 25., csütörtök

Eltékozolt idő


Csak tékozoltam napjaim, nem gondolván arra,
hogy egyszer elfogynak a hónapok, elfogynak az évek,
s hogy egyszer számomra is megszűnik a reményteli jövő,
mert nem lesznek fecskék, mik új tavaszt ígérnek. 

Csak tékozoltam perceim, s közben nem figyeltem azt,
élet-halál gyorsvonatom, azon a váltón áthaladt,
amely cél-útirányt mutat ahhoz a végső állomáshoz,
ahol vakvágányra futnak a legszebb földi álmok.

Csak könnyeztem, és zokogtam minden egyes nap,
és fájva fájtam át sok ronggyá foszlott percet,
mert szilánkra tört sebzett szívem sosem hitte el,
hogy létezik oly boldogság is, amely engem illet.

Most már hiába siratom ezt a lepkeszárnyú létet,
és hiába könnyezek át nappalt, éjeket,
el-eltűnő időmből nem maradt meg semmi,
ami felmagasztalhatná  a vesztett éveket.



Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Ritkán írok -bocsánat ezért-, de nem ritkán olvasok. :) Kellemes hétvégét Csillaglány! :)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm szépen kedves Józsi :)
    Szép hétvégét kívánok én is!

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.