A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2016. január 27., szerda

Nagymama hőse


A mama mellett hős voltam, s akkor hihettem,
hogy én lehetek az a rettenthetetlen,
kit az élet, és a sors nem igázhat le,
mert elpusztíthatatlan bennem a  lélek ereje.

Hisz ezt az erős lélekerőt az-az asszony adta,
kinek elárvult könnyem szelíd arcát mosta,
s ki éjszakánként, nappalokként úgy vigyázott rám,
mintha én volnék az ütem szívdobogásán.

Mert ez az asszony úgy szeretett engem,
mint ahogy szeretni tud egy érző, igaz ember,
kinek vágyva- vágyott életcélja csupán annyi volt,
hogy ajkaimra zárja a boldogság-mosolyt.

Mióta ölelgető égi keze odaátról int,
boldogság-mosoly már ajkaimon sincs,
csak könnyeimnek száma az, mely változatlanul
fakeretes fényképének üvegére hull.


Kun Magdolna

2 megjegyzés: