Karácsonykor jobban
fájlalom,
hogy anyám szemében
már sosem láthatom
a megbocsátás fényét,
s azt a melegséget,
mely elejét vette a
téli didergésnek.
Ilyenkor az
Istenáldott ünnepnapokon,
feléled a múlt s abban minden fájdalom,
mert ki árvaként ünnepel, annak szíve és a lelke,
hiánykönnyektől van csordulásig telve.
Ilyenkor Karácsonykor
belém mar a kín,
hisz bűneimre nem
lehet már többé vigasz-ír,
mert aki feloldotta
volna bűnöm, s vétkemet,
zsebkendőjét
szorítván már a túlról integet.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.