A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2015. december 26., szombat

Csak egy ölelést adj


Amikor síró, magányos embert látsz,
lépj  csak hozzá közelebb és bátran öleld át.
Ne riasszon vissza, ha kopott ruhája
nem az előkelő úri világ díszes éktára.  

Hisz arra gondolj csak, ruhája alatt
ott dobog a szíve, melyből szeretet fakad,
szeretet, mely többet ér, mint azon ékszerek,
amik kapzsi lelkű emberek testén fityegnek.

Egy ölelést adj csak, önzetlenül, tisztán,
hadd ragyogjon fel a könnyel teli szempár,
miből lassan kihuny az a fényes reménység,
hogy az ember önzetlen is szeretetre kész.


Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szép gondolatok - szeretettel olvastalak.

    Miki

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, hogy olvastál!
    Szeretettel láttalak!

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.