Hozzád álmomban is
fényes út vezet,
fényes út, melyen
megcsillannak a smaragdlevelek,
s földig nyújtózkodnak
azok az aranylombú ágak,
amiken ékesen
csicsergő madarak tanyáznak.
Minden út mely hozzád
vezet egy mesebeli táj,
táj, ahol a pipacsréten tarka lepke száll,
amelynek
szivárványszínű csillámhordó szárnya,
oly ragyogó fényű,
mint szemed csillogása.
Ha majd eljön az éjszaka Én hozzád utazom,
át a tükörfényes
csillogású álom-utakon,
s át azon a
tűzpipaccsal teli tarka-barka réten,
ahol csókkal oltjuk
szomjunk a forró nyári éjben.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.