Dédelgess, becézz, de legfőképp ölelj,
mert az élet, kedves, gyorsan múlik el,
oly hamar elillan, oly hamar elszáll,
hogy észre sem vesszük mikor már
homokszemet sír ránk a csend-ajkú halál.
Így hát ölelj, amíg lehet, mert eljön az a
nap,
mikor pillekönnyű lelkünk madárszárnyat
kap,
s akkor hiába az akarat, és hiába a tett,
csillagokba temetjük az öleléseket.
Mert ha időnk lejár, bárhogy könnyezünk,
el kell válni attól, akit szeretünk,
s ha elválunk attól, akit szeretünk,
élőhalottként éljük életünk.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.