A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2015. október 18., vasárnap

Hegedű hangja szól


Egy napon, mint az a sok lehulló őszi falevél,
én is elbúcsúzom a csillagfényes nyártól,
s csak repülök-repülök a szélvész erejével,
kifelé ebből a bűnnel telt világból.

Még nem tudom hová, s merre érkezem,
hol lesz majd az a hely, ahol megpihenhetek,
csak azt az egyet tudom, hogy hegedű hangja szól,
mikor az avarhantú földbe temetnek.

Mert a hegedű hangja lesz az a lélekhang,
amit visszhangzik fenn a mennybéli harang,
s ha az odafenn azt játssza, mit itt alant a földön,
a messzeség sem lesz szívfájdító börtön.

Hisz, ha megszólal a hegedű édesbús dala,
gyémántkönnyet sír fel majd a csillagok hada,
s akkor megsajnál a Jóisten, s azt mondja nekem,
lelked legyen ismét a földé gyermekem.

Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése