A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2015. szeptember 29., kedd

Várakozás


Anyám a kerítésnél állt,
és várt, és várt, rendületlen várt.
miközben arcáról lehervadt a szelíd mosolygás.
Mert mint mindig, s mint minden időben,
a megszokottnál jóval később érkeztem.

Anyám nem szidott meg, és nem is könnyezett,
csak szomorúan nézett, mint ki elveszett
ebben a hatalmasnak tűnő, bűnös világban,
ahol az idő mindig a pénz markában van.

Szégyelltem magam, nagyon szégyelltem,
mert megláttam pár rejtett könnyet anyám szemében,
s tudtam, oly nagyon tudtam, hogy szíve fájdalma
nagyobb, mint a végtelen, ami az időt forgatja.

Már megtanultam én is, mily fájó arra várni,
kit csak néha-néha lehet karunk közé zárni,
mert az idő, a végtelen, ebben a bűnös világban,
változatlanul a pénz markában van.

Kun Magdolna 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.