Öregségben,
betegségben ugyanúgy szeress,
mint akkor mikor
együtt éltük az ifjúéveket,
és minden gátat letaroltunk
mi útjainkba állt,
hogy semmi ne gyengítse
az élni akarást.
Öregségben,
betegségben fogd a kezemet,
el ne hulljak
mellőled, mint az őszi levelek,
mert ha egyszer elszakít'na
mellőled a szél,
árvult árvaságom
sírig könnyezném.
Öregségben,
betegségben, meg ne tagadjál,
akkor sem ha önnön
nevem magam sem tudnám,
mert lehet, hogy tudatom már nem emlékezik,
de szívbe égett
emlékeim meg nem törhetik.
Hisz az mindaddig a
napig élénk színben él,
míg fel nem dereng
előttem az Istenáldott fény,
s míg el nem jutok e világtól olyan messzire,
ahol már nem lesz kérdés az, hogy viszontlátlak-e.
ahol már nem lesz kérdés az, hogy viszontlátlak-e.
Csodás gondolataiddal mélyen egyetértek.
VálaszTörlésSzeretettel olvastalak.
Miki
Köszönöm, hogy olvastál!
VálaszTörlés