A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2015. szeptember 14., hétfő

Elhagyottan, árván


Mennyi idős ember él, elhagyottan, árván,
néma fogolycsendben, mint ki vétkezett,
s mint akinek bűn volt e földre megszületni,
és tisztességben élni az időéveket.

Mennyi idős ember vágyik némi szeretésre,
szeretésre, minek valahol nyoma veszhetett,
mert akik velük voltak, jóban rosszban, bajban,
azok most mind-mind más úton mennek.

Sokan vannak, sokan, és még többen lesznek
az elhagyatottak, kiket messze kerülnek
azok, aki sok-sok tudást, sok-sok tanítást
egyedül csak általuk ismerhették meg.

Pedig az időkerék rendületlen forog,
és pörgeti-pörgeti a homokszemeket,
addig míg egy napon fénytelen házunkban
hívatlan vendégként meg nem érkeznek.

Kun Magdolna


2 megjegyzés:

  1. Néha nekem is fáj...

    Szeretettel - Miki

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, hogy olvastál!

    Szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés