A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2015. augusztus 16., vasárnap

Ülj le mellém mama


Ülj le ide mellém mama, hogy felolvashassam
azt a sok-sok gondolatot, mit neked írhattam.
Mert írtam mama szép meséket, történeteket,
hogy lásd ott az égben, én nem felejtelek.

Mert az-az ember mama, kiről szép meséket írnak,
kiket nem felednek, kiket megsiratnak,
azok sosem halnak meg, és sosem felejtődnek,
bármily ereje van ennek a rohanó időnek.

Tudom mama, ma is vigyázza lelked valósága
azt az ősz hajú, megtört asszonyt, kinek árvasága
mindaddig  a pillanatig szívét ostorozza,
míg meg nem látja fényalakod fenn a csillagokba.

Mert hiszem mama, hogy egyszer eljön az a nap,
mikor karod puha ölelése újból elringat,
azért hogy soha többé ne érezzem árvaságomat,
mely hiányod fájdalmától könnyekre fakaszt.

Kun Magdolna


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése