Végtelen kézfogás

Szeretném fogva tartani a kezed,

s úgy átlépni veled az időtengereket,

hogyha megérkezünk abba a boldogabb világba,

minden érző lélek örvendezve lássa,

mi vagyunk azok, kiknek égen-földön is

ugyanolyan erővel bír ujjuk szorítása.

Mert az, aki e földön hűséggel szeret,

az haláláig szorítja azt az Istenáldott kezet,

mely vigyázott rá, óvta, simogatta, védte,

akkor is mikor még ifjú volt az élte,

s akkor is, ha majd dérezüst haját

örök-télben lengedező szél borzolja át.

Kun Magdolna